Biokert

 

 

 

Madarak táplálékai

 

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy vannak rovarevő és vannak magevő madarak. Rovarevők pl. a cinegék és a füzikék, magevők a pintyek és a verebek. Ha egy madárpár megtelepszik a kertünkben, biztosak lehetünk abban, hogy ott adottak a táplálkozási lehetőségek is.

 

A madarak hasznosak a kártevőkkel szembeni küzdelemben: a magevők a gyommagvak fogyasztásával segítenek, a rovarevők a gyümölcsfákat, zöldségeket megtámadó rovarok pusztításában jeleskednek.
Az énekes rigó sok gilisztát és csigát fogyaszt, egy rigócsalád egy évben akár több ezer csigát is összeszed. Egy széncinegepár a fiókanevelési időszakban több tízezer rovart és pókot pusztít el. Kevesen tudják, hogy a fiókanevelési időszakban a verebek is nagy mennyiségű rovart esznek, óránként öt-hat alkalommal szállítanak hernyókat, szöcskéket, levéltetveket és más rovarokat a kicsinyeiknek.
Sok magevő madarat csalogathatunk a kertünkbe, ha madárbirset, madárberkenyét, vadszőlőt, galagonyát, tűztövist és bodzát ültetünk a kertünkbe.
A kert ápolása során is segíthetjük a madarakat a táplálkozásban. Fűnyírás után a gyepen megjelennek a rigók, hogy hozzájussanak kedvenc csemegéjükhöz, a földigilisztákhoz.. A nyírott gyepet felkereshetik a búbosbankák is. Érdemes tavasszal a konyhakertbe néhány tő napraforgót ültetni, nyár végén a cinegék és a csuszkák fel fogják őket keresni a napraforgómagért.
Ősz végén a nálunk maradó madarak táplálkozási szokásai a legtöbb esetben megváltoznak. A rigók pl. a gilisztaevésről áttérnek a bogyókra, gyümölcsökre. A madáretetés során kihelyezett napraforgómagot, szalonnát előszeretettel fogyasztják az egyébként rovarevő cinegék, csuszkák és a harkályok.

 

Készítsünk madárkalácsot!

 

Magunk is készíthetünk cinkegombócot. Egy adag olvasztott zsiradékhoz két adag magot vagy magkeveréket adjunk. Ez lehet tisztán napraforgómag is. Amikor kezd megdermedni, de még alakítható, formáljunk belőle gombócokat. A gombócokat kötözzük hálóba (Pl. narancshálóba), majd függesszük fel egy faágra.

 

A masszát egy üres, fél kókuszdióba is önthetjük, amelyet szintén fel lehet akasztani egy ágra.
Fontos, hogy a magokra csak annyi zsiradékot öntsünk, amennyi szükséges az összeragasztásukhoz, túl sok zsiradék esetén a magok és a zsír különválhatnak. Tartós hidegben a sertészsír is megfelelő, elég keményre fagy. Nagyon hideg időben a még folyékony madárkalácsot egy fenyőfa ágaira fokozatosan és óvatosan ráönthetjük, ott azonnal megdermed. Ha a madarak rátalálnak, jót lakmározhatnak belőle.

Rovarevők elesége:
A madáretető környékén felbukkanó vörösbegy táplálására lágyeleséget készítsünk: ez apróra vágott vagy reszelt sajt, túró, apróra vágott főtt hús és áttört főtt tojásból áll.

Madárodú telepítése a kertbe

Erdeinkben megtelepedett madaraink harmada odúlakó. A harkályok szerepe rendkívül fontos az odúk kialakításában, hiszen az odvas fák belsejébe vezető kör alakú nyílást és az odú bejáratát, majd az odú belsejét ők vájják ki.
A harkályok többnyire évente új odút készítenek maguknak, ezért az elhagyott fészkelő helyeket megöröklik a galambok, cinegék, a csuszka és a nagy pele.

 

Az odúlakó madarakat csak akkor telepíthetjük mega kertben, ha azok megfelelő lakóhelyre találnak. Mivel a kiskertekben kevés a természetes, harkály által készített odú található, ezért mesterséges fészekodúk kialakítása szükséges.
A különböző fajok számára más-más méretű odúkat kell készíteni. Nem mindegy az sem, hogy milyen az odú elején található berepülő nyílás mérete, és az sem, hogy milyen magasan és hová helyettük a kis madárlakásokat.
Az odútelepítés alapelvei a következők:

Minden kertben legyen legalább egy madárodú, több odú esetén kb. 25 m2-enként legyen egy.
Lehetőleg szögelés nélkül helyezzük ki őket a fára.
Fontos, hogy árnyékos ,félárnyékos helyet találjunk számára. Az odúba nem kell tápanyagot, fészekanyagot rakni!
Az egymás melletti odúk röpnyílásai ne egymás felé nézzenek, hogy a kirepülő madarak útja ne keresztezze egymást. A tető legyen leemelhető vagy felnyitható, ügyelni kell azonban arra, hogy a szél le ne sodorhassa.
Az odúkat célszerű ősszel kihelyezni a kertbe
Ügyelni kell arra is, hogy a röpnyílás lehetőleg kelet vagy délkelet felé nézzen, és ágak ne takarják.

Egy neves madárvédő, a Madártani Intézet egykori igazgatója Vertse Albert 1955-ben kiadott könyvében különböző odútípusokat határozott meg, és ezeket a jelöléseket használjuk napjainkban is.

A típusú odú
Barátcinege, kék cinege foglalja el. Leginkább nagyobb parkokban, erdő melletti ketekben érhetünk el vele eredményt.

B típusú odú
Széncinege, csuszka, verébfajok, nyaktekercs, seregély, illetve erdős terület közelében, esetleg nagyobb parkban örvös légykapó fészkelhet ebbe a típusba.

C típusú odú
Barázdabillegető, házi rozsdafarkú, vörösbegy megtelepedése várható benne.

D típusú odú
Széncinege, seregély, búbos banka, füleskuvik foglalja el, de nagyobb odúmérettel és berepülő nyílással készítve erdőközeli, nagy fákkal tarkított nagyobb kertekben macskabagoly fészkelése is várható benne.

Milyen növényzetet ültessünk a madárbarát kertbe?

Ha kertünkbe madarakat szeretnénk csalogatni, a növényzetet úgy kell kialakítanunk, hogy egyaránt biztosítsanak fészkelési, táplálkozási lehetőséget, valamint búvóhelyül is szolgáljanak. Megfelelően telepített bokorcsoportokkal, sövényekkel elérhetjük, hogy szélvédett helyek alakuljanak ki.

---

A természethez hasonlóan érdemes a kertben is változatosságra törekedni. A kert méretétől és adottságaitól függően minél több növényfajta ültetésében gondolkozzunk. Nagyobb méretű kertekben érdemes kialakítani fenyő vagy lombhullató facsoportokat, kis ligeteket. A sövények, bokorcsoportok több fajból álljanak. Az örökzöldeket szintén érdemes csoportosan ültetni. Kirándulásaink alkalmával figyeljük meg az erdőszélek növényzetét, és a mezőgazdasági területek között húzódó fasávokat. Vegyünk példát ezekről a területekről és próbáljunk saját kertünkben is hasonlót kialakítani. A változatos, gazdag élővilágú madárbarát kert legalább annyi munkát és törődést igényel, mint a rendszeresen gondozott park. Nem az a célunk, hogy kusza, gondozatlan területet hozzunk létre, mert ekkor kertünk elveszíti esztétikai értékét, hanem meg kell találnunk az egyensúlyt a természetes és a mesterséges között, ezért a növényzetet itt is kordában kell tartanunk. A madárbarát kertnek feladata, hogy életteret biztosítson embernek és állatnak egyaránt.

 

Ajánlott növények:

 

Gömbkoronájú fák:

 

Közterületeken és parkokban elterjedőben vannak a gömbkoronájú fák. Családi házak kertjeibe is ki-ki telepíthet saját elgondolása és ízlése szerint ilyen fákat. A kert kialakítása miatt azonban óvatosan kell bánni velük, mert nem mindegyik kertbe illenek. Kiválóan alkalmasak például a légvezetékek alatti fásításra, ezenkívül zárt lombozatuk miatt kitűnő fészkelési lehetőséget jelentenek például a tengelicéknek.

 

---

A fekete bodza termésével sok madárfaj táplálkozik, ezért ez a növény nem maradhat ki a madárbarát kertből.

A táplálékot adó fa- és cserjefajok közül néhány termésével is díszít a lombhullás után. Ilyen pl. a madárberkenye, amelyet a fekete rigók és a fenyőrigók pár nap alatt képesek megkopasztani.

A kertekben nevelt gyümölcsfák ugyanúgy szolgálhatnak táplálékul és fészkelőhelyül a madaraknak, mint a díszfák. Minden kertész tudja, hogy a cseresznye, a meggy, a szőlő igazi madárcsemege, valamint azt, hogy a frissen elvetett borsó ágyásban azonnal megjelennek a verebek és a galambok. Nekik egy termő fa, egy friss vetemény terített asztalt jelent, amit vétek lenne nem kihasználniuk. A legjobb, ha elfogadjuk, hogy a szüretelésben a madarak is segítenek. Ez nem is mindig jelent problémát, egy megtermett cseresznyefáról jut bőven termés nekik is. A friss veteményt, vagy azokat a gyümölcsöket, amelyek még keveset teremnek, illetve a kisméretű bokrokat vagy fákat természetesen madárhálóval védhetjük.

 

A fészkelési lehetőség:

---

A madarak akkor építenek fészket egy bokorban vagy bokorcsoportban, ha ott biztonságban érzik magukat, és a bokor ágainak szerkezete alkalmas a fészeképítésre. Ezért ne hagyjuk felnyurgulni a bokrokat, rendszeresen metsszük vissza azokat, így alul és felül is tömött lombozat alakul ki. Érdemes a kertbe, pl. az egyik sarokban több egymás mellé ültetett bokorból csoportot kialakítani. Helyezzük előtérbe az őshonos fajokat, mint például a szeder vagy a galagonya.
A legtöbb sövény alkalmas fészekrakásra, persze csak a megfelelő forma kialakulása után. A sövényt nem feltétlenül kell szabályos mértani alakzatra nyírni. A kerítés mellé telepített sövény utca felőli oldala lehet egyenes is, ugyanakkor a kert felé eső részét nyírhatjuk félgömbölyűre is. Ilyen sövényben a madarak könnyebben el tudnak bújni, nagyobb biztonságban érzik magukat.
A bokrok metszésekor megpróbálhatunk fészkelésre alkalmas ágcsészéket is kialakítani úgy, hogy a vastagabb ágak vezérhajtásait közvetlenül az oldalhajtások eredése fölött vágjuk vissza. Az így kialakult hely szinte kínálja magát a fekete rigónak. A fagyalsövényt metsszük úgy, hogy bőven tudjon virágozni, mert rengeteg lepkét fog a kertünkbe csalogatni.

 

Ajánlott fák és cserjék a madárbarát kertbe:

 

Kocsányos tölgy (Quercus robus)

Madárberkenye (Scorbus aucuparia)

Közönséges nyír (Betula pendula

Fehér eperfa (Morus alba)

Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris)

Mezei juhar (Acer campestre)

Közönséges boróka (Juniperus communis)

Puszpáng (Buxus sempervirens)

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

Kökény (Prunus spinosa)

Fekete bodza (Sambucus nigra)

Fagyal (Ligustrum ovalifolium)

Közönséges mogyoró (Corylus avellana)

Borostyán (Hedera helix)

Vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)

Vadszeder (Rubus fruticosus)

Tűztövis (Pyracantha)

Hogyan alakítsunk ki madárbarát kertet?

A madarak a nyugodt, zavartalan, ragadozóktól mentes kertet szeretik. Szükségük van táplálékra, vízre, valamint fészkelési lehetőségre. Természetesen az emberi jelenlét hiánya nem azt jelenti, hogy a tulajdonos és családtagjai sem mozoghatnak a kertben, nyugodtan végezhetik mindennapi teendőiket, azonban nem árt, ha pl. nagyobb kertek esetében kialakul egy-egy védettebb zug, ahol inkább csak a fűnyírásé és az időszakos karbantartási munkák miatt jelenik meg az ember.

 

Néhány tanács a növényzet kialakításához:

 

 

A cserjék metszése során érdemes fészekrakásra alkalmas elágazásokat kialakítani.

 

Egyes helyeken hagyjunk nagyobb, összefüggő felületet.

A növényzet legyen változatos összetételű. Az oldalról zárt, sűrű bokorcsoportok biztonságos fészkelőhelyet jelentenek a madaraknak (lehetőleg alul is legyenek sűrűek).

Legyenek széltől, emberi zavarástól védett helyek. Ezt sövény telepítésével vagy kőfal építésével, a kert egyes részeinek zavartalanul hagyásával érhetjük el. Alakítsunk ki olyan sövényt vagy cserjecsoportot, aminek nincsen metszve az oldala, hanem zavartalanul nőnek az ágai.

Az avar meghagyása (legalább néhány helyen) segíti az avarszinten élő állatok megtelepedését, ami terített asztalt jelent a rigóknak.

Érdemes egyes fák elhalt részeit is meghagyni, illetve teljes elhalt fákat megőrizni ,ez kertünkbe vonzza a harkályokat.

Kíméljünk meg néhány idős gyümölcsfát is.

Legyenek a kertben fenyők, örökzöldcsoportok.

Telepítsünk bogyós termésű növényeket.

Helyezzünk ki itatót, hogy inni, fürödni tudjanak a madarak.

Legyen fészkelési lehetőség azon madarak részére is, akik az odút részesítik előnyben.